Hangulatkép 1.0

A hangulatkép képeslap, anzix az itt-és-mostból, és az itt és most a választás napja Amerikában. „Hé liberálisok ne aggódjatok“ címmel cikkezett például tegnap William Kristol, a New York Times házi-konzervatívja lapja véleményoldalán. Mondjuk ú is úgy látja, hogy nagy eséllyel Barack Obama megnyeri ezt a választást.

Mi van, ha mégsem?! Liberális szempontból több jó is történik – mondja a konzervatív Kristol. Győz az undergdog. Egy libsinek illik a gyengébbet, a védtelenebbet támogatni, mondja a republikánus érzelmű elemző. Győzne a jövő! Azaz már nem Bush W. hülyesége és balfaszsága határozná meg az amerikai politikát, hanem az értékmentes hagyománytiszteletből levezetett science fiction.

A szabadság győzelme lenne – mondja Kristol. Volt New Republic-os (liberális washingtoni hetilap, jó régen dolgoztam ott pár hetet) kollégámat, Leon Wiesletiert idézi, aki szerint McCain győzelme „nehezebb álmot hozna a világ népirtói és zsarnokai számára“. Mac kevésbé foglalkozna a gazdasággal, de a poklot zúdítaná Kim Dzsong-Ilre, Ahmedinedzsadra (noha a nevét nem tudja kiejteni, de ez már egy régi megfigyelés, a néhai Allen Ginsbergtől származik, hogy az amerikai vadászpilóták többnyire olyan helyeket bombáznak, melyeknek nem tudják kiejteni a nevét.

Gondolatkísérlet: képzeljünk magunk elé egy huszonéves szőke fiatalembert a Connecticut állambeli Hartfordból, ül az F 16-os cockpitjében 1995-ben, és próbálja kimondani, hogy Srebrenica). Ráomolna az ég a Hamaszra, a Hezbollahra, a vazirisztáni titkos talibán és Al-Kaida bázisokról nem is beszélve. Ha a VP-jelöltön, Sarah Palinon múlna, megbombáznák Oroszországot is, adott esetben. (Pl. ha valamiért Putyin arcán gonosz mosoly terülne.)

„Drill, baby drill“, mondja Mac a tévén, midón e sorokat róvom – a republikánus konvención Sara Palin beszélt az új alaszkai olajfúrások lehetőségéről, eképp bíztatta őt a közönség -, a háttérben piros pulóverben a baráti hűség mintaképe, Joe Liberman (Al Gore 2000-es demokrata alelnökjelöltje), és Mac olyan dinamikus, amit bizony kevés 72 évesről gondolna az ember. (The Mac is back! – mondja.) Inkább veszíte el egy választást, minthogy elveszítsek egy háborút: éljen Petraeus tábornok, éljen az iraki győzelem (jövőbeli) , valamint az afganisztáni győzelem (jövőbeli). Harc a jövőért! Harc a gyermekekért! Harc a harcért! Ha Amerika az új Római Birodalom akkor John McCain Caesarként gondol magára.

Ave Caesar, imperator!

A hangulatkép képeslap, anzix az itt-és-mostból, és az itt és most a választás napja Amerikában. „Hé liberálisok de aggódjatok“ címmel cikkezett például tegnap William Kristol, a New York Times házi-konzervatívja lapja véleményoldalán. Mondjuk ú is úgy látja, hogy nagy eséllyel Barack Obama megnyeri ezt a választást.

Mi van, ha mégsem?! Liberális szempontból több jó is történik – mondja a konzervatív Kristol. Győz az undergdog. Egy libsinek illik a gyengébbet, a védtelenebbet támogatni, mondja a republikánus érzelmű elemző. Győzne a jövő! Azaz már nem Bush W. hülyesége és balfaszsága határozná meg az amerikai politikát, hanem az értékmentes hagyománytiszteletből levezetett science fiction.

A szabadság győzelme lenne – mondja Kristol. Volt New Republic-os (liberális washingtoni hetilap, jó régen dolgoztam ott pár hetet) Leon Wiesletiert idézi, aki szerint McCain győzelme „nehezebb álmot hozna a világ népirtói és zsarnokai számára“. Mac kevésbé foglalkozna a gazdasággal, de a poklot hozná Kim Dzsong-ilre, Ahmedinedzsadra (noha a nevét nem tudja kiejteni, de ez már egy régi megfigyelés, a néhai Allen Ginsbergtől származik, hogy az amerikai vadászpilóták többnyire olyan helyeket bombáznak, melyeknek nem tudják kiejteni a nevét. Gondolatkísérlet: képzeljünk magunk elé egy huszonéves szőke fiatalembert a Connecticut állambeli Hartfordból, ül az F 16-os cockpitjében 1995-ben, és próbálja kimondani, hogy Srebrenica). Ráomolna az ég a Hamaszra, a Hezbollahra, a vazirisztáni titkos talibán és Al-Kaida bázisokról nem is beszélve. Ha a VP-jelöltön, Sara Palinon múlna, megbombáznák Oroszországot is, adott esetben. (Pl. ha valamiért Putyin arcán gonosz mosoly terülne.)

„Drill, baby drill“, mondja Mac a tévén, midón e sorokat róvom – a republikánus konvención Sarah Palin beszélt az új alaszkai olajfúrások lehetőségéről, eképp bíztatta őt a közönség -, a háttérben piros pulóverben a baráti hűség mintaképe, Joe Liberman (Al Gore 2000-es demokrata alelnökjelöltje), és Mac olyan dinamikus, amit bizony kevés 72 évesről gondolna az ember. (The Mac is back! – mondja.) Inkább veszíte el egy választást, minthogy elveszítsek egy háborút: éljen Petraeus tábornok, éljen az iraki győzelem (jövőbeli) , valamint az afganisztáni győzelem (jövőbeli). Harc a jövőért! Harc a gyermekekért! Harc a harcért! Amerika az új Római Birodalom és John McCain Caesarként gondolja magát.

Ave Caesar, imperator! (De azért inkább mégse'.)

Jót tenne John McCain gyózelme a liberalizmusnak is. Mert mi történt a közelmúlt történetében – kérdi Kristol. Jimmy Carter és a Demokrata Kongresszus hívta életre Ronald Reagent, Bill Clinton és a Demokrata többségű Kongresszus volt a táptalaja a kilencvenes évek „konzervatív forradalmárának“, Newt Gingrichnek. Mit hozhat Obama elnöksége és egy demokraták által uralt Capitolium a jövőben? Kristal megadja a saját kérdésére a választ: Sara Palin elnökségét!

Ajjaj! (Annyira még nem látunk előre. De azért inkább mégse'.)

Jót tenne John McCain gyózelme a liberalizmusnak is. Mert mi történt a közelmúlt történetében – kérdi Kristol. Jimmy Carter és a Demokrata Kongresszus hívta életre Ronald Reagent, Bill Clinton és a Demokrata többségű Kongresszus volt a táptalaja a kilencvenes évek „konzervatív forradalmárának“, Newt Gingrichnek. Mit hozhat Obama elnöksége és egy demokraták által uralt Capitolium a jövőben? Kristal megadja a saját kérdésére a választ: Sarah Palin elnökségét!

Ajjaj!