„Ékesszóló, de üres“

McCain szenátor már wisconsini győzelmi beszédében Barack Obama ellen fordult: az illinoisi szenátor fiatal ugyan, és ígéretes is, príma beszédeket mond, „ékesszóló, de üres“. Hillary Clinton több vita-meghívását visszautasította korábban, tegnap este azonban beszélgettek Austinban, a texasi egyetemen.


Hillary Clinton megtiszteltetésnek vette, hogy együtt ühet Barack Obamával, és ez arra utalt az elején, hogy korábbi, Mr. Nice & Mrs. Nice szerepfelosztásukhoz térnek vissza. Nem tartott sokáig. A tét nagy: Hillary vagy megnyeri Texast és Ohiót március 4-én és versenyben marad, vagy kieshet.

Néhány napja Obama egy kampánytámogatójától idézett (Deval Patrick massachussettsi kormányzótól), ám a forrás megjelölése nélkül, a Clinton-kampány természetesen ráugrott. Obama butaságnak nevezte a plágiumvádat, a szavak fontosságáról szólt, kampánytanácsadót forrásmegjelölés nélkül idézni szerinte okés. Moderátori kérdésre, hogy Clinton szenátoraszony szerint elérkezett-e a politika a „butaság-szezonba“ Hillary jó nagyot rúgott Barackba. „Ha a jelöltséged a szavakról szól, akkor használd a saját szavaidat!“ Obama fő kampányüzenetét („change“ – változás) ehelyt fénymásolható változásnak nevezte („xerox change“).

A karakterkérdésektől távolodva a texasiaknak fontos illegális bevándorlás-kérdést boncolgatták. Hillary Clinton „megértő bevándorláspolitikát“ sürgetett, ahol nem a gyermekek, pláne nem Amerikában született gyermekek szenvedik meg az intézkedéseket – „mert az nem az az Amerika volna, amelyet én ismerek“. Obama a témával kapcsolatos közbeszéd hevének hűtését szorgalmazta, „mi a jog és a bevándorlók országa vagyunk“, mindkét elem figyelembevételét ajánlotta, a két dolog összebékítését, a spanyol családnevűek megkülönböztetésének eltörlését a magánszférában is, a gyülöletbűn üldözésének szigorítását.

Obama a Bush-adminisztráció idején elkövetett gazdasági szabálytalanságok kivizsgálását helyezte kilátásba; Clinton ismét előhúzta a tapasztalatkártyát: Bush 2001-ben jelentős költségvetési többlettel vette át (férjétől) az államkasszát, ez mára jócskán eltűnt az éji homályban. Fiskális felelősség kell, s a témától távolodóban még jelentős oldalvágást ejtett McCain és republikánus barátai irányába. Az egészségügyi reform kérdésében Obama szerint alapvető különbség van kettejük között, Hillary kötelezővé tenné az egészségbiztosítást, ő liberálisabb megoldást javasol.

Az est fő kérdése az volt, ki, mennyire érzi magát alkalmasnak az elnökségre. Hillary Rodham Clinton azzal érvelt, hogy hosszú ideje van a döntéshozatal közelében, sok vezetőt ismer a világban, és nézzük csak az elmúlt hét eseményeit: Pakisztán kulcsfontosságú választás előtt áll, Koszovó független lett, Belgrádban az őrjöngő tömeg felgyújtotta az amerikai nagykövetséget, Kubában a maguk módján ugyan, de vezetőt váltottak – ilyen helyzetekben tapasztalt elnökre, a fegyveres erők tapasztalt főparancsnokára van szükség!

Obama megszólította a texasiakat – sok amerikai GI (gyalogos katona) származik ebből az államból -, nem indulna, ha nem gondolná magát alkalmasnak. Az elnök legfőbb feladata az amerikai életek védelme, biztonságának fenntartása, ezért az erőt bölcsen kell használni, és Hillary Clinton rosszul használta, mikor megszavazta az iraki beavatkozást, mely e generáció életének a legmeghatározóbb döntése volt, és e döntésének következménnyei voltak és vannak. Elvonta az erőt és a figyelmet Afganisztántól, 2001 óta ma is úgy virul ott az Al-Kaida, mint tök a napon, a talibánt kellett volna véglegesen leverni.

Obama méltósággal, elnökien beszélt az elemzők szerint, míg Hillary Clintonnak problémát okozott, hogy ellenfelére nézzen, elemzők szerint döntetlen, ami jelen helyzetben Obamának kedvez.