Rudolph W. Giuliani. A new yorki fôügyész, majd polgármester portfóliójába tartozik a város megtisztítása, bûnözésének csökkentése, a World Trade Centert ért támadás idején helytállása. Amíciója régen ismert, évekkel ezelôtt a vele nem szimpatizálók elhíresztelték, hogy prosztata-rákja van, hogy túl öreg (64 éves - ahogy a nóta is mondja), többször vált, abortuszügyben liberális, és amúgyis: egy new yorki republikánus már majdnem demokrata a GOP (Grand Old Party) déli-középnyugati szavazói számára. Rendőrfőnökét, akit Bush csapatába ajánlott mafiavádakkal állítják éppen bíróság elé, ami az evangelista jobboldalon amúgy sem túl népszerű Rudynak az álmoskönyv szerint sem jelent sok jót.
John McCaine. A formabontó republikánus (Barry Goldwaterhez, az 1964-es vadnyugati zsidó cowboyhoz hasonlóan) a napfényes Arizona küldötte a Kongresszusban, elôbb képviselô (1983), majd szenátor (1986). A Tengerészet pilótájaként vett részt a vietnami háborúban, hat évet töltött hadifogolyként az észak-vietnami pokolban; patriotizmusa megkérdôjelezhetetlen, ugyanakkor számos alkalommal bírálta a Bush-adminisztráció politikáját. Esélyei ugyanakkor csökkenôben.
Mitt Romney. A közmondásosan jenki liberális Massachussetts egykori konzervatív kormányzója, a kőgazdag befektetési bankár, akinek már az apja is - Michigan kormányzójaként - indult az elnökségért 1968-ban. Mitt az amerikai történelem legfontosabb újkori néhány évét derék francia polgárok megtérítésével töltötte az öreg kontinensen nadrágtartóban és Mormon könyvével a kezében. A fiú tehát a papa hajdani stratégiáját követi, komoly pénzek állnak mögötte, pénzügyi zseninek tartják, ellene szól hite, mely az Egyesült Államok nagyobb részében kevéssé szimpatikus vallási affiliációnak számít, Utah államban viszont nyerô. Ettôl függetlenül nem esélytelen.
Mike Huckabee. A Nagy Fogyó Üstökös. Arkansas állam kormányzója volt, mint Clinton, ugyanabban a Remény (Hope) nevû városban látta meg a napvilágot. Déli baptista lelkész, a Sátánnal vívott küzdelmét jól bizonyítja, hogy hôsiesen küzdött a kalóriák ellen, kitartással, kemény munkával korábbi testsúlya egyharmadától megszabadult. Két dolog izgatja: a Sátánnal való biblikus küzdelem és a rock’n’roll, Walker, a texasi kopó, azaz Chuck Norris is támogatja. Az elmúlt hetekben nagyon feljött, ellene szól, hogy a demokraták nagyon szeretnék ellenfélnek, mert minden esélyes jelöltjük verhetônek látja.
Dr. Ron Paul. Nôgyógyász és képviselô Texasból, de atipikus, amit már az is jelez, hogy kicsinyke kampánypénze dandárját Északkeleten gyújtötte. A Kongresszus legradikálisabb képviselôje, adófaló libertárius, háborúellenes, abortuszellenes, legalizálná, és az egyéni felelôségvállalás alapján leépítené a “nagy ellátórendszereket”, amik amúgy Amerikában nem is olyan nagyok, pláne, ha Svédországból nézzük. Ötletesen kampányol, de ettôl még valódi esélye nincs.
Duncan Hunter. Mr. Konzervatív a napsütötte San Diego-ból. Tetszik neki a Berlini fal, vagy legalábbis az a térelválasztó, melyet Izrael állam és a Palesztin Autonómia között építettek, márha az városától délre és végig a mexikói határ mellett felépülne. Ettôl függetlenül esélyei tartanak a zérushoz.
Fred Thompson. Ronald Reagen legkisebbik unokája, máramennyiben fontos állami megbízatásai (Watergate-bizottsági tanácsos 1973-74) és választott tisztségei (Tennessee állam szenátora 1994-2003) mellett színészként is mûködik, a Law and Order c. tévésorozatban kerületi ügyészt játszik. Kemény konzervatív, de nincs sok pénze, esélyei határosak.
Tom Tancredo. Colorado állam képviselôje, együgyes jelölt-jelölt, aki áramot vezetne a Rio Grande-folyóba, hogy csökkentse az illegális bevándorlást. A vitákon még részt vett, aztán kigolyózta magát.
És a harmadik ember? Ez most nem egy filmtörténeti koronaékszer címe, hanem esetleges politikai realitás. Harmadik jelölt elôfordul az amerikai választások történetében, mint George Wallace alabamai kormányzó 1968-ban, Ross Perot 1992-ben, vagy Ralph Nader 2000-ben. Most leginkább a jelenlegi new yorki polgármestert, Michael Bloomberget emlegetik lehetôségként, pont a blog indulása idején látszik egyre komolyabb lehetőségnek. Ô nem csak fontos posztot tölt be, de Amerika egyik leggazdagabb embereként kampány fundraisingre sem kellene túl sok idôt fordítania. Igaz, utóbb többször Obama társaságában mutatkozott
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment