Gyülekezetének leghíresebb tagját, Barack Obama elnükjelöltet többször, többen felszólították, határolódjon el a pásztortól, amit ő egyébként nem tett meg: ez a pali adta össze Michelle-lel, ő keresztelte meg a gyerekeit – mondta. Sokan, elsősorban Hillary Clinton kritizálta őt ezért, de akkor ugye még nem volt világos, hogy ki lesz a demokrata elnökjelölt. Kampánymegfigyelői körökben mennybe menesztették, hogy milyen okos három beszéddel jött ki ebből, pedig az ellenlábasok már Louis Farrakhanhoz hasonlították Wright tiszteletest.
Jó volna most azt mondani, hogy a Bushwhackaz-blog bozótharcosai úgy érkeztek Wright tiszteletes gyülekezetébe, mint Dan Akroyd és John Belushi a gospeles neontemplomba a Blues Brothers c. kültfilmben, de ez csak félig lenne igaz. A gospelektől hangos fekete templom igaz lenne, a két fehér látogató is, de nem James Brown énekelt (sajnos) és mi sem perdültünk akrobatikus táncra.
A 400 West 95th Street alatt fel voltak készülve a közösségen kívüli látogatókra, kedvesek voltak és nyitottak, a vancouveri afro-kanadai ifjúsági szövetségtől is jöttek, meg a kies Oslóból, norvég cserkészek, meg az ország különböző részeiről + a sajtó. A sajtó viszont semmilyen korszerű kép- vagy hangrögzítő berendezést sem vihetett magával és Rev. Dr. Jeremiah A. Wright jr. sem jelent meg a színen – ahol mintegy kétszáztagú gospel-énekkar, zenekar, és számos kisegítő segítette ki a szertartás menetét -, a vasárnap délelőtti istentiszteletet Otis Moss III lelkipásztor celebrálta.
Szó volt Krisztusról, szeretetről (a helyi tévé reggeli híradója szerint ezen a környéken előző éjszaka hét halálos áldozatot követelő drive-by – autós – lövöldözés volt, egy másik előző napi esetben egy temetést levezénylő papot lőttek le), és egy kicsit a politikáról. Az előttünk lévő hét feladataira hívta fel a figyelmet, és megkérdezte: ki szavazott a korai-szavazó program keretében? Kezek a magasba, nagyjából mindenki. Ennyi elég is volt, rákezdett a zenekar és a makrokórus, kiosztották a misebort és az ostyát – nagyjából úgy néz ki, mint egy kávétejszin, csak a lecsukó-divájsz dupla, a két műanyag-réteg között lapul Krisztus teste.
Intenzív zenélés, mozognak a lábak, fel-fel állnak emberek, halleluja, de közel sem olyan eksztatikus a hangulat, mint példál a Blues Brothers említett jelenetében. Imádkoznak mindkét elnökjelölt jólétéért és egy Carol Smith nevű hölgyért, aki hétfőn indul afganisztáni frontszolgálatra. Profizmus van és készülődés a keddre.
No comments:
Post a Comment